MEGJELENT AZ ÖNKÉNTES SZEMLE 2024. évi 3. száma
Az Önkéntes Szemle online folyóirat negyedik évfolyam harmadik száma a szülői bevonódással és annak egyik formájával, az iskolai önkéntességgel foglalkozik. A témát kiemelten fontosnak tartottuk, mert Magyarországon a szülők iskolai bevonódásának, illetve önkéntességének egy erősen centralizált oktatási rendszer, szűk törvényi keretek és a teljes népesség közepesen alacsony civil aktivitása, illetve önkéntességi rátája adnak keretet. Mindebből kifolyólag a tanulmányok célja – a szülői bevonódás és önkéntesség különböző aspektusainak elemzésével – egyrészt az volt, hogy képet adjanak – két nem reprezentatív (az Önkéntes Szemle, illetve MTA-DE Családok és Tanárok Kooperációja Kutatócsoport) – kutatása által, hogy a szülők közül kik és milyen arányban végeznek iskolai és az oktatáshoz köthető iskolán kívüli önkéntes tevékenységet. Továbbá, az egyes tanulmányok arra is szolgáltatnak adatokat, hogy milyen tényezők gátolják a szülők iskolai bevonódását, illetve önkéntességét Magyarországon, valamint Erdély és Kárpátalja magyar tannyelvű iskoláiban. Harmadrészt az egyes írások arra is választ kerestek, hogy a szülők iskolai önkéntessége milyen konkrét tevékenységekben realizálódik. Azaz, az iskolák anyagi, humánerőforrás-hiányát egészítik ki, illetve helyettesítik vagy hozzájárulnak-e az oktatás színvonalának emeléséhez, valamint a pedagógus munkájának segítéséhez is. Ezeket a szempontokat az alapfokú – alsó és felső tagozatos –, valamint a középfokú (gimnáziumok, érettségit adó és érettségit nem adó szakképző) oktatási intézmények szintjén vizsgálták meg. A tanulmányok arra is rávilágítottak, hogy az állami és nem állami oktatási intézmények között jelentős különbség van a szülők iskolai bevonódásának ösztönzésében. Az első esettanulmány erre ad speciális példát két Waldorf iskola bemutatásán keresztül. Erőforrás és a téma speciális jellege miatt nem került be az elemzések közé a fogyatékos és a sajátos nevelési igényű tanulók szüleinek iskolai, önkéntes tevékenységeinek vizsgálata, de egy egyesettanulmány erejéig meg kívántuk mutatni azt az érdekérvényesítő tevékenységet, amit a szülők az autizmussal élő gyermekek oktatási jogainak érvényesítéséért kifejtenek. Végezetül a recenzióban a szülők önkéntességének időadomány jellegével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozunk, amelynek általános érvényű vonatkozásai vannak az önkéntességre nézve is.